Intézménymutató:
Hataron Tuli Magyarok Hivatala /HTMH/
1993. október 19.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 18-án Nagy-Britanniába utazott. Az államtitkár megbeszéléseket folytat a brit külügyminisztériumban, valamint tárgyal az emberi jogok és a kisebbségi kérdés szakértőivel. /Entz Géza Angliában. = Pesti Hírlap, okt. 10./
1993. október 25.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 24-én tért haza angliai látogatásáról. Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére született meg az Európai Stabilitási Egyezmény gondolata. A fő probléma a kisebbségi kérdés rendezetlensége. Magyarország elvárása, hogy a tárgyalási folyamatokba vonják be a kisebbségek képviselőit. /Jotischky László: A kisebbségeket ismerjék el tárgyalópartnernek. = Új Magyarország, okt. 25./ Az elmúlt napokban Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Nagy-Britanniában tárgyalt. Fogadta őt Douglas Hogg külügyi államminiszter, találkozott kisebbségi és emberi jogi csoportok vezetőivel. Entz Géza tárgyalásai a kisebbségek európai perspektívába helyezésére összpontosított. Nagy teret szenteltek a Balladur-terv néven ismert koncepciónak, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy a különböző nemzetközi erőfeszítéseket közös csatornába egyesítse. /A kisebbség ne legyen feszültségforrás. Entz Géza londoni megbeszélései. = Népszabadság, okt. 25./
1993. október 28.
Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./
1993. december 2.
Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./
1993. december 3.
Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László.
1993. december 4.
Illyefalván a Keresztyén Ifjúsági Központban dec. 2-4-e között rendezték meg az erdélyi magyar alapítványok második találkozóját. Előzetesen 71 alapítvány jelentkezett, végül 41 alapítvány és egyesület képviseltette magát. Megvitatták a szponzorizálási törvénytervezetet, az alapítványok anyagi hátterének biztosítását és célszerű felhasználását, szabályozták a dokumentációs és tájékoztatási iroda tevékenységét. A találkozón részt vett Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke is. A megjelentek elhatározták, hogy kötetben megjelentetik az erdélyi magyar alapítványok és egyesületek név- és címtárát. /Sylvester Lajos: Erdélyi magyar alapítványok értekezlete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
1993. december 6.
Marosvásárhelyen kétnapos ünnepséggel emlékeztek az Aranka György vezette Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, megalapításának 200. évfordulójára az EMKE szervezésében. Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. A rendezvény védnöke, Entz Géza nevében Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke üdvözölte a résztvevőket. Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere után Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszélt, majd Benda Kálmán akadémikus, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke Aranka György magyarországi kapcsolatait és a társaság tevékenységének európai visszhangját ismertette. Az évforduló emlékére emléktáblát helyezte el a Vártemplomban. /Kétszáz éves erdélyi nyelvművelés. = Új Magyarország, dec. 6./
1994. január 13.
Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese nyilatkozatában kitért a hivatal feladataira: a határon túli magyarsággal kapcsolatos állami feladatok koordinálása, kapcsolat tartása a szomszédos országok összes fontosabb magyar érdekképviseleti, de kulturális szervezeteivel is, részvétel a magyar diplomáciának a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységében, továbbá a támogatások területe. A magyar költségvetés megszavaz bizonyos összeget az Illyés Alapítvány számára, a határon túli magyar sajtó vagy könyvek támogatására. "Ezek fölött általában nem rendelkezik a hivatal közvetlenül, de szakértelmükre támaszkodnak a döntésekben." A "magyar kormány mindig kész a határon túli magyarság legitim szervezeteinek törekvéseit minden törvényes eszközzel támogatni." /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1994. február 9.
Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1994. február 12.
Elsődleges feladatunk a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, mondta Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Részt vesznek a határon túli magyarság közéletének eseményein. Az anyagi segítség egy része a költségvetésből kerül ki. Romániával a gazdasági kapcsolatok jelentéktelenek, ilyen helyzetben az államközi viszony minden eleme könnyen átpolitizálódhat. /Magyar Nemzet, febr. 12./
1994. február 21.
Boross Péter miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki febr. 11-én nem tudott részt venni a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kormányfővel történt találkozóján. A megbeszélés után Tőkés László és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke számolt be a történtekről. Tőkés László javasolta a miniszterelnöknek, hogy hasznos volna, ha a magyar kormány ismét nyilatkozatot adna ki arról, hogy folytatni kívánja eddigi kisebbségpolitikáját, ez bátorítaná a magyar kisebbséget. Felvetődött, hogy szabályozni kellene a magyar kormány és a külföldi magyarság legitim szervezeteinek kapcsolatát, "helyben" kellene támogatni a külhoni magyarságot, a diákok otthoni tanulását, ne Budapesten osszák el a különböző hivatalok a segélyeket. Tőkés László elmondta, hogy hasonló támadások érik, mint 1989-ben, egyházában is többször feljelentették. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, febr. 22./
1994. március 12.
A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./
1994. március 29.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke márc. 28-án Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig volt börtönben és P. Godó Mihály jezsuita szerzetesnek, aki 18 évig raboskodott. Entz Géza beszédében Márton Áron püspök emlékét idézte. Az újságíró kérdésére Entz Géza elmondta, hogy Erdélyben még nem adtak át ilyen kitüntetést. Elsőként a katolikus egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a kommunista időszakban, ez ily módon Magyarországon nem sikerült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1/ Márc. 29-én az Entz Géza vezette küldöttség Gyulafehérváron megkoszorúzta Márton Áron sírját, majd ugyanezen kitüntetést adta át Erőss Lajos apostoli protonotáriusnak, Léstyán Ferenc pápai prelátusnak, ny. marosvásárhelyi főesperes plébános az érdemrend Kiskeresztjét kapta. Dénes Anna Szeréna, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnővére, a kolozsvári leányok volt nevelője, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Arany Érdemkeresztjét vette át. Akiket kiemeltek a kitüntetéssel, mondta Entz Géza, azok valami sajátosat vállaltak egy közösség fenntartása, fennmaradása érdekében, az anyaszentegyház szolgálatában. Az anyaszentegyház szolgálata minden emberi közösség szolgálatát, így a Romániába szakadt magyarság szolgálatát is jelenti, oly módon, hogy ez a magyarsággal együtt élő népek érdekeit is szolgálja. Léstyán Ferenc, köszönetet mondva a kitüntetésért, válaszában elmondta, szeretné megosztani, továbbadni az elismerést azoknak, akik az elmúlt években szenvedtek. Elsősorban Márton Áron püspökre gondolt és a többiekre, akik a püspök bebörtönzése után, mint a walesi bárdok, sorra mentek a börtönbe, azoknak, akik börtönben haltak meg, azoknak a papoknak, akiket kivégeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Ezután Entz Géza kíséretével együtt Marosvásárhelyre indult, ahol meglátogatták Sütő András írót, majd találkoztak az RMDSZ Maros megyei vezetőségével, megyei és városi RMDSZ-tanácsosokkal, az egyházak és a sajtó képviselőivel. Jelen volt a város polgármestere és a Megyei Tanács alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1994. március 30.
Márc. 30-án a külügyi sajtóértekezleten Simona Miculescu szóvivő foglalkozott Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének romániai látogatásával. Elmondta, hogy a bukaresti nagykövetség előzetes tájékoztatást adott arról, hogy Entz Géza magánszemélyként márc. 28-a és ápr. 4-e között Romániában fog tartózkodni, állami kitüntetéseket fog átadni. A szóvivő szerint a kitüntetések átadása nincs összhangban a magánlátogatással. A bukaresti nagykövetség pontosított: Entz Géza nem magánszemélyként ad át kitüntetéseket, csak a húsvéti ünnepet tölti az országban magánszemélyként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt ügyvezető elnöke a román hatóságokat hibáztatta, hogy nem tanúsítottak nagyobb határozottságot Entz Géza útjával kapcsolatban. Szerinte vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevél esetében, hogy "megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. március 31.
Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. április 6.
Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese hatalmas jelentőségű lépésnek nevezte az erdélyi magyar egyházak közös szándéknyilatkozatát a magyar nyelvű oktatást segítő alapítvány létrehozására. Ez a kezdeményezés azért is fontos, mert a román állam nem kívánja biztosítani az anyanyelvi oktatás feltételeit. /Pesti Hírlap, ápr. 6./
1994. április 15.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a jövő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1994. április 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. április 21.
Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1994. április 26.
Az RMDSZ érdeklődik a magyarországi választások iránt, de távol tartja magát a választási csatározásoktól. Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással olvasta, hogy az MSZP Szegeden, a román kormánypárttal tárgyalva, az erdélyi magyarság hiteles képviselői megkérdezése nélkül máris ígéreteket tett, hogy véget vet a magyar-román konfrontációnak, olyan engedmények árán is, hogy megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1994. április 28.
Ápr. 28-án megkezdődött Budapesten a határon túli magyar újságírók kétnapos konferenciája, amelyet a Magyar Újságírók Közössége szervezett. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese elmondta, hogy a hivatal 60 millió forintot ajánl fel a Kárpát-medencei lapok támogatására. /Magyar Nemzet, ápr. 29./
1994. április 28.
A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./
1994. május 2.
Magyarország népe népszerűtlenségre ítélne olyan kormányt, amely mostohán bánik a határon túli magyarsággal, nyilatkozta Tőkés László a Pesti Hírlapnak. Elfogadhatatlannak tartja Horn Gyula MSZP-elnök tervét, a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolását. - Mindig visszautasították azt a magyarellenes propagandát, hogy az RMDSZ Budapest irányításával működik, most pedig Horn Gyula muníciót szállít a nacionál-kommunista magyarellenes diverzió számára az 1989-es magyar szabadcsapatokra utalásával. - A Transsylvania Alapítvány elleni támadás a 168 Óra hetilapban, a román ultranacionalisták gyalázkodásai, a Református Világszövetségnek az Egyetemes Magyar Református Zsinatot irredentizmusnak minősítő állásfoglalása egy tőről fakadnak. /Pesti Hírlap, máj. 2./
1994. május 6.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, ha Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy kötné meg az alapszerződéseket, hogy a határon túli magyar közösségeket nem venné figyelembe tárgyalópartnerként, az mindenütt a radikalizálódást segítené elő. Horn Gyula bizonyára arra épít, hogy a negyven évnyi proletár-internacionalista nevelés hatására a tömegek a nemzeti értékekre érzéketlenek, a rövid távú anyagi előnyöket ígérő demagógiára viszont fogékonyak. /Pesti Hírlap, máj. 6./
1994. május 11.
Az Média újraközölte Tabajdi Csaba és dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének cikkét. Az előbbi azt hangoztatta, hogy nem tartható a jelenlegi kormánykoalíciónak az a felfogása, mintha a határon túli magyarok ügye fontosabb lenne a belső átalakulásnál, demokratizálásnál. Az MSZP -s képviselő több pontban bírálta az eddigi kormánypolitikát. Entz Géza összefoglalta a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentőségét, feladatkörét és kétségbe vonta Horn Gyula, az MSZP elnöke tervének helyességét a hivatal felszámolására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 11./ Tabajdi Csaba: Fordulat kell a magyar kisebbségi politikában /Népszabadság, ápr. 11./ Dr. Entz Géza: Előre vagy vissza? /Népszabadság, máj. 2./
1994. május 17.
A Határon Túl Született Magyarok Világszövetsége megalapításának tervéről számolt be Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára a Népszabadságnak. Azért van erre szükség, indokolta, mert a Magyarok Világszövetsége kisajátítja a határon túli magyarság képviseletét, a Határon Túli Magyarok Hivatala pedig önkényesen jelölte ki a határon túli magyarok képviselőit. /Népszabadság, máj. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1994. május 30.
Az MSZP programjában éles kritika fogalmazódott meg a Határon Túli Magyarok Hivatalával /HTMH/ kapcsolatban, kimondták a HTMH gyökeres átszervezésének szükségességét, fejtette ki Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértője. A HTMH jövője ma bizonytalan. /Pesti Hírlap, máj. 30./
1994. május 30.
Az MSZP programjában éles kritika fogalmazódott meg a Határon Túli Magyarok Hivatalával /HTMH/ kapcsolatban, kimondták a HTMH gyökeres átszervezésének szükségességét, fejtette ki Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértője. A HTMH jövője ma bizonytalan. /Pesti Hírlap, máj. 30./
1994. június 1.
Ábrahám Dezső szervező titkárként faxon adta hírül, hogy jún. 1-jén Budapesten tartja alakuló ülését a Határon Túl Született Magyarok Világszövetsége. A szervezők szerint a Magyarok Világszövetsége kisajátítja a határon túl élő magyarok képviseletét, a Határon Túli Magyarok Hivatala pedig önkényesen jelölte ki azokat, akik a határon túli magyarság képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1994. június 4.
Erdélyben érezhető egyfajta szorongás a magyarországi választások kimenetele miatt, mondta Szőcs Géza. Ugyanakkor megjelent Erdélyben a karrieristák egy kis csapata, amely bizonygatja, hogy hűséges és lojális híve az új kormánynak. A legtöbbször hallható aggodalmak: államközi szerződés megkötése az erdélyi magyarok feje fölött, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Duna Televíziónak a megszüntetése. Szőcs Géza bízik benne, hogy az MSZP-ben végül azok véleménye fog érvényesülni, akik évek óta bizonyították felelősségérzetüket: Szűrös Mátyásé, Tabajdi Csabáé. /Pesti Hírlap, jún. 4./
